Lulu szabdságra ment, vagy víkendezni, vagy kirándulni, mindenki nevezze ahogy akarja. A lényeg hogy nincs itthon.

Vendégeket várunk ugyanis a hétvégére (egész héten erre készültünk) és megnehezítette volna a vendégek korlátlan szórakoztatását a Luká bioritmusához való ragaszkodás (pisi, kaki, zabazaba). Ezért úgy döntöttünk, mindenkinek jobb lesz, ha Lukát inkább kölcsön adjuk egy kicsit E. családjának: ők úgyis szívesen vigyáznak rá, nekünk meg egy nagy gonddal kevesebb a hétvégén.

De most, hogy már el is ment, nagyon furcsa! Hiába hagytam/hagytuk már egyedül többször is, ez teljesen más. Akkor mi mentünk el=nem voltunk itthon. Most meg itthon vagyok - június 12 óta először - kutya nélkül. És semmi jó nincs a dologban azon kívül, hogy megint lehet kaját rakni a konyhaszekrény legalsó polcára. Nagyon fura.

Elég hülyén reagáltam le a dolgot amíg még itthon volt. Jól megtömtem mindenféle kajával, mint egy rossz nagymama.