kutyablog

Folytatom a visszaemlékezéseket a régmúlt április hóra.

A kutyakozmetikusnál tett látogatás után pár nappal megbeszéltük Stich és Sára kutyák gazdáival, hogy találkozunk egy sétára a ligetben, hogy végre megismerkedjünk. Technikai bénaságom következményeként egyetlen képpel sem rendelkezem Stichről és közös képről sem a kutyákról, mert mi valahogy véletlenül (?) csak Luluról gyártottunk képeket.

Így is tanulságos lesz talán nézegetni őket, megláthatjátok milyen vajszívű gazdik vagyunk, ugyanis szupertiszta-szuperillatos kutyát a meleg időre illetve a mókázásra való tekintettel beengedtük a tó lecsapolás utáni maradékába. Képzelhetitek mit éreztem, ahogy azt is, mit érzett Lulu:

Lulu konkrétan magán kívül volt az örömtől, nekem pedig meg kellett bírkóznom a tudattal, hogy többé már nem lesz olyan élvezetes a tevékenység, amit a megelőző napokban folyamatosan űztem, azaz Lulu szagolgatása. Mert végre egy jó szagú, hófehér kutyánk volt pár napig és ez nálam úgy csapódott le, hogy állandóan szagolgattam....