Ahogy azt korábban már jól beharangoztam, Luluval a születésnapja előtt ellátogattunk a kozmetikushoz. Nagyon kiváncsiak voltunk, hogy viseli majd a kalandot, mert otthon eléggé utál fürdeni.
Ahhoz képest elég jól birta, hozta a szokásos kedves, kicist izgága-kutya formáját. Volt a kozmetikában egy speciális "kar" a falban, meg egy póráz-szerű hurok, amit a kutya nyakára kellett húzni és ezek segitségévek, gyakorlatilag kikötözve és megfosztva a menekülés lehetőségétől elég jól tűrte Lulu a strapát.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.