Mégsem szállt el!
Itt vagyunk újból, remélem nem izgultatok miattunk nagyon (bár Bonbonék jelezték, hogy kicsit igen). Nem történt semmi baj, se Luluval, se velünk, csak sok dolgom volt, meg elutaztam egy hétre terepet kutatni és hasonlók.
Történt viszont egy fontos változás: ezt a bejegyzést már az új, szuperszonikus kis netbookomról irom (amin még nem találtam meg a hosszu i-t, elnézést!) a kanapéról, bármilyen vezetéknek való kiszolgáltatottságtól mentesen! Elég szuper érzés.
Mielőtt belekezdenék az elmúlt idők krónikájába, elmesélem mivel lepett meg ma Lulu, aki mint már mindannyian jól tudjuk minden napra tartogat valami meglepetést. Kicsit szorulása volt, mert tegnap igazi csirkét evett és azt mindig nehezebben emészti meg, ezért különösen figyeltem, mikor a salakanyag távozott. Aztán láttam, hogy ami kijött, nem akart elválni a popójától. Mikor közelebbről megvizsgáltam a helyzetet, láttam, hogy az a valami, ami kilóg nagyon zöld. Egészen pontosan egy zöld lufi, brrr... Amik aztán ki kellett húznom, mert magától nem tudott teljesen távozni, de ezt most nem részletezem.
A régmúlt eseményeiről, úgy, mint kozmetika, Lulu szülinapja, vagy találkozás Stich-csel a következő, tematikus bejegyzésekben lehet majd olvasni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Bulikutya 2009.05.05. 10:03:25
Köszönöm, hogy írtatok nekem. Lesz, mit olvasnom a következő napokban:) Nagyon szórakoztatóak a történeteitek és Lulu irtó jó csaj.
Buli és családja
rinkafuka 2009.05.07. 10:16:44
Nagyon örülök, hogy tetszenek a történetek!
Jó olvasgatást!